A nyelvtanulás során gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy nem merünk beszélni, és ennek okai gyakran a hibázástól való félelemben rejlenek. Ez a jelenség nemcsak a tanulási folyamatot nehezíti meg, hanem azt is, hogy jól működjünk az angol nyelven, amely a világ alapnyelve lett. A nyelvi coach szerepe abban különbözik egy hagyományos nyelvtanártól, hogy nem csupán a nyelv tanításával foglalkozik, hanem segít feloldani azokat a gátlásokat és rossz beidegződéseket is, amelyek a tanulók fejlődését akadályozhatják.
A nyelvi coach feladata, hogy támogassa a tanulót abban, hogy ne féljen a hibáktól, mert a hibázás elengedhetetlen része a nyelvtanulásnak. Az oktatás során ezért fontos, hogy ne a hibákra koncentráljunk beszéd közben, hanem arra, hogy a tanuló képes legyen kommunikálni. Az én módszerem is ezt a megközelítést követi: amikor beszélgetünk, nem javítom a hibákat, hanem hagyom, hogy a tanuló szabadon kifejezze magát. A hibákra csak később, külön etapban térünk vissza, hogy azokból tanulhasson.
Sajnos, sok magyar tanuló küzd olyan rossz beidegződésekkel, mint a "nincs nyelvérzékem" vagy a "már túl öreg vagyok ehhez". A coaching eszközeivel azonban ezeket a negatív hiedelmeket is fel lehet oldani, hogy a tanuló magabiztosabban közelíthessen a nyelvtanuláshoz. Az angoltanulás nemcsak az agyat, hanem a lelket is megdolgoztatja, és fontos, hogy a tanuló megszabaduljon a gátlásoktól, amelyek megakadályozzák, hogy valóban használja a nyelvet. Egy nyelvi coach tehát terapeutaként is működik, mivel segít abban, hogy a tanuló ne féljen a beszédtől, és bátorítsa őt a gyakorlásra, akár egy-egy szituációs gyakorlat formájában.
A nyelvi gátlások és a társadalmi nyomás is jelentős szerepet játszanak abban, hogy sokan nem mernek beszélni idegen nyelveken. A magyar oktatási rendszer is sokszor hozzájárul ehhez, mivel túlságosan nagy hangsúlyt fektet a nyelvtanra és a szabályokra, miközben a beszédkészség fejlesztése háttérbe szorul. Ezért is fontos, hogy a tanulók minél több lehetőséget kapjanak a valódi beszélgetésekre, szituációkban való gyakorlásra, hogy a nyelvet valódi kommunikációs eszközként használhassák.
A language shaming, vagyis a nyelvi megszégyenítés valóban létezik, és sajnos egyre több ember él át ilyesmit, ha nem beszél tökéletesen egy nyelvet. Az olaszok például nagyra értékelik, ha valaki beszél az ő nyelvükön, még akkor is, ha tele van hibákkal. Mi is szeretjük, amikor mások próbálnak magyarul beszélni, függetlenül attól, hogy milyen hibákat ejtenek. Az angol nyelv esetében ugyanez igaz: nem a hibák számítanak, hanem az, hogy a kommunikáció működik-e, hogy át tudjuk adni, amit szeretnénk.
A cél az, hogy a nyelvet használjuk kommunikációra, és ne akadályozzon minket a hibák miatti félelem. A valódi nyelvtanulás a beszédre és a gyakorlatra összpontosít, nem a szabályokra vagy a nyelvtani tökéletességre. Ezt a megközelítést alkalmazom az üzleti angol oktatásában is, ahol a tanulók olyan szituációkban gyakorolhatják a nyelvet, amelyek valódi kihívásokat jelentenek számukra, mint például tárgyalások vagy prezentációk. A biztonságos környezetben való gyakorlás segít a tanulóknak abban, hogy magabiztosabbak legyenek, és felkészüljenek az éles helyzetekre.
A nyelvtanulás tehát egy folyamat, amely során nemcsak a nyelvet tanuljuk meg, hanem magunkat is fejlesztjük, és feloldjuk a gátlásainkat. Sosem késő elkezdeni, és minél több nyelvet beszélünk, annál több lehetőség nyílik előttünk. Az angol nyelv már alapnak számít, és bárki képes rá, hogy elsajátítsa és használja, ha megadjuk neki a megfelelő környezetet és támogatást.
Volt egy olyan tanítványom, aki nem tudott sikeresen teljesíteni a nyelvvizsgán, mert nem volt felkészülve a szóbeli vizsgára. Elakadt, és úgy élte meg, hogy utána már nem mert más beszédhelyzetekben sem megszólalni. Ilyenkor nagyon fontos, hogy megértsük, mi okozhatja a gátlásokat, és hogy mi vezetett idáig.
Ha egy ilyen helyzet előjön, akkor már tudjuk, mi áll a háttérben, és így tudunk segíteni a továbblépésben. Kiderült, hogy nem volt felkészülve az adott helyzetre, és a felkészületlenség okozta a sokkhatást. Ezt a problémát üzleti szituációkban is tapasztalhatja, ahol ugyanaz a gátlás visszatérhet. Ezt úgy tudjuk orvosolni, hogy azokra a helyzetekre koncentrálunk, amikben neki megszólalnia kell. Így a nyelvtanulási folyamatot úgy alakítjuk, hogy fel tudjon készülni az éles helyzetekre, és ne érje meglepetés a nyelvvizsgán vagy más beszédhelyzetekben. Mire elérkezik a helyzet, már tudja, hogy milyen szókincs és kifejezések segíthetnek neki, így sikerélményei lesznek. Ez segít abban, hogy önbizalmát fokozatosan erősítse, és egyre bátrabban lépjen újabb helyzetek elé.
Tanuljunk angolul, ne féljünk megszólalni! Nézhetünk filmeket angolul, kezdetben magyar felirattal, később angollal, és végül felirat nélkül. Próbáljunk meg beszélni, akár egy-egy filmrészletet előadva, hogy gyakoroljuk a beszédet. Ha nem merünk más előtt megszólalni, akkor akár otthon, például a fürdés közben is gyakorolhatunk. Ezek a saját tapasztalataim, amik segítettek nekem is, hogy bátrabban beszéljek angolul.
Soha nincs késő elkezdeni a nyelvtanulást. Ahogy szoktuk mondani: minél többet tudsz, annál többet érsz, és minél több nyelvet beszélsz, annál több ember leszel. Az angol nyelv pedig már alapvetés ahhoz, hogy a világ egy újabb részét is megértsük.